erga omnes

ugyanaz a kellemetlen csend, ami felkavar

enhancers:

Girls bleed for one week a month. There are twelve months in a year. That’s twelve weeks. That’s about four months. When you bleed for four months then you can complain.

I gave up on you.

Szeretnek irni. Sokat, olyat, amihez tud mindenki kotodni. Nem tudok. Elvesztek valahol a szavak a nagy szurke tajban. Ottragadtak a CitiBank es a Morgan Stanley epulete kozott. Epp ugy szalltak el, mint a cigarettafust. Megnyugvast adtak egykoron, de mara mar eltuntek. Nem megy mostanaban semmi. Nonotonna valt az egykoron sugarzo vilag.
Szeretetre vagyom. Arra vagyom, hogy valaki azt mondja: szeretlek. Nem azert, mert kell, mert az a megszokott, hanem azert, mert igy gondolja. Azt gondolja, es azt erzi, hogy a szive hevesebben ver, mikor a egymas mellett ulunk szotlanul.
Utalok beszelni. Szeretem a csondet. Szeretem, amikor hallom a gondolataimat, de nem kell ezeket elmondanom a mellettem helyetfoglalo embernek, mert hall o is mindent.
Nem arra vagyom, hogy valaki szerelmez legyen belem,vagy en bele, csak szeressen. Nem is kell mondania, hisz en sem mondanam soha.
Otthon ez volt es ez is van. Tudom, hogy szeretnek, tudom, hogy fontos vagyok nekik.
Erzelmileg instabil vagyok. Nem irom le miert. Majd a konyvemben fejtem ki az erzelmi gyengeseg egy kulonos modjat. Nem azert van, mert gyerekoromban vertek. Ez valami mas. Eglz valami csodasabb.